(Generatív) mesterséges intelligencia használata az oktatásban

Végzetes veszély, vagy nagy lehetőség?

Szoftvermérnök vagyok, nem tanár. Oktatási tapasztalatom a céges előadások kapcsán van csupán, de a téma (MI és az oktatás kapcsolata) érdekel, és a technika fejlődésével igyekszem naprakész maradni.

Egy hatalmas változásnak a kezdetén vagyunk. Drámaian hangzik? Lehet. A generatív mesterséges intelligencia (MI) térhódítása a mindennapokban alapvetően változtatja meg az oktatási rendszert (is). Megváltoztatja, hogyan tanulnak a gyerekeink, hogyan tanítanak és kérnek számon a tanárok az iskolákban. Ezeknek a változásoknak egy része már most is jelen van, más részei - főleg a hosszú távú hatásai - még kérdésesek.

A generatív MI egy új, forradalmi lehetőség a diákok a tanárok számára egyaránt. Az oktatás “demokratizálódásának” egy új szintjét hozhatja el - egy univerzális és igen hatékony hozzáférést az emberiség tudásanyagához. Idővel minden diáknak saját “házi tanítója” lehet. Ugyanakkor számtalan árnyoldala van: a diákok egy olyan új eszközt kaptak a kezükbe, aminek segítségével minimális erőbefektetéssel tudnak házi feladatokat, beadandókat, fogalmazásokat előállítani. Amennyiben megfelelően használják, a lebukás veszélye minimális. Más szóval, ez egy új (és a korábbiakhoz képest jóval egyszerűbb) módja a csalásnak. Sokan néha puskáztunk diákként, sokunk a netről szedte össze a beadandók egy részét. Ebben tehát nincs új. Sok tekintetben ez mégis egy teljesen új szint. Ebben a posztban bemutatom, miért.

Terveim szerint az egyes eszközökről külön-külön is írok egy posztot, amiben részletesen bemutatom, mire jók, hogyan lehet őket a csaláson kívül “jóra” is használni.

Mi is az generatív MI?

Mielőtt továbbmennénk, tisztázzuk, hogy mi az a mesterséges intelligencia, azon belül is generatív MI. Nagyjából azt a gépi intelligenciát jelenti, amely képes olyan feladatok elvégzésére, amelyek korábban emberi intelligenciát igényeltek. Tehát egy olyan számítógépes rendszer vagy algoritmus, ami ki tud váltani valamilyen fajta emberi tevékenységet. Jelenlegi egyik legizgalmasabb felhasználását generatív MI-nek hívják. Mit jelent, hogy generatív? Úgy működnek, hogy egy adott, jellemzően szöveges utasításra (ún. prompt), egy adott fajta kimenetet generálnak. A kimenet lehet kép, videó, szöveg, hang, zene, szinte bármi.

~1 éve készítettem egy részletesebb, 40 perces videót a témáról, de megtekintése nem szükséges a poszt megértéséhez. Olyan gyorsan fejlődik ez a technika, hogy ez az alig 1 éves videó is már bizonyos helyeken elavult dolgokat tartalmaz…

Valószínűleg az olvasók egy jó része már hallott a különböző generatív MI eszközökről, pl. a ChatGPT-ről, sőt sokan rendszeresen használják is őket. Röviden arról van szó, hogy vannak olyan ingyenesen is elérhető szolgáltatások, amelyek segítségével egy diák nagyon könnyen tud bizonyos feladatokat teljesíteni. Konkrétan ez úgy történik, hogy érthető (akár magyar) nyelven leírjuk, milyen témában, milyen stílusban és nagyjából milyen terjedelemben szeretnénk egy szöveget, az MI pedig ezt legenerálja nekünk. Amennyiben valamelyik részét finomhangolni szeretnénk, pl. hogy valamit jobban fejtsen ki, vagy érthetőbben magyarázzon el, vagy egy 12-14 éves szókincsével írja meg, ezeket is készségesen megteszi. És itt nem arról van szó, mint ami már eddig is lehetséges volt, hogy az interneten ill. könyvekben már fellelhető szövegeket “összeollózza”, hanem bizony egy teljesen új szöveget fog nekünk az MI előállítani. Ezeknél a hagyományos plágium detektáló eszközök nem működnek, de az újabbak sem annyira.

Kitekintés, hírek a nagyvilából

Úgy lehet bemutatni, milyen hatással van az oktatásra már most is az MI, hogy megnézünk pár hírt és tanulmányt. Azt viszont érdemes megemlíteni, hogy az oktatási rendszer hanyatlását, a diákok elbutulását kis túlzással évszázadok óta vizionálják. Kezdve a “bezzeg az én időmben” jellegű, sokszor szubjektív véleményekkel, egészen a tudományosan alátámasztott mérésekig, számtalanszor bizonygatták, hogy a “mai fiatalok” sok képességben elmaradnak az előző generációtól. Mivel nem vagyok se oktatáskutató, se pedagógus, ebben nem tudok állást foglalni.

Hírek a közelmúltból

3 különböző cikkből szemezgettem, amik összeségében jól rámutatnak a tárgyalt jelenségre, és az abból fakadó lehetséges problémákra. (A bevezetők fordítását egy MI-vel készítettem.)

Befejeztem a tanítást a ChatGPT miatt

“Ez az ősz az első közel húsz év után, hogy nem térek vissza az osztályterembe. Pályafutásom nagy részében írást, irodalmat és nyelvet tanítottam, elsősorban egyetemi hallgatóknak. Nagyrészt azért hagytam abba, mert megjelentek a nagy nyelvi modellek (LLM-ek), mint például a ChatGPT. Gyakorlatilag minden tapasztalt tudós tudja, hogy az írás, ahogy Lynn Hunt történész is érvelt, „nem a már tudatosan jelen lévő gondolatok leírása [az író] fejében.” Az írás inkább egy olyan folyamat, amely szorosan összefügg a gondolkodással. A doktori iskolában hónapokat töltöttem azzal, hogy a disszertációm darabjait a fejemben próbáltam összerakni, és végül rájöttem, hogy a rejtvényt csak írás közben tudom megoldani. Az írás kemény munka. Néha ijesztő is. Az MI könnyű csábításával sokan – talán a legtöbben – a diákjaim közül már nem voltak hajlandók átküzdeni magukat a kényelmetlenségen. …” - https://time.com/7026050/chatgpt-quit-teaching-ai-essay/ (az angol nyelvű cikk a linken tovább olvasható)

Egy Northeastern egyetemi hallgató visszakövetelte a tandíját, miután rajtakapta professzorát, hogy a ChatGPT-t használja

“A Northeastern Egyetem egyik végzős hallgatója hivatalos panaszt nyújtott be, és visszatérítést követelt a tandíjából, miután felfedezte, hogy professzora titokban mesterséges intelligencia eszközöket használ jegyzetek készítéséhez. A professzor később elismerte, hogy több MI-platformot is használt, és hangsúlyozta az átláthatóság fontosságát. Az eset rávilágít arra, hogy egyre több diák aggódik amiatt, hogy tanáraik MI-t használnak – ez ellentétes a korábbi aggodalmakkal, amikor a professzorok attól tartottak, hogy a diákok csalásra használják a technológiát. Nem minden diák örül annak, hogy tanáraik mesterséges intelligenciát használnak. Egy végzős hallgató annyira megdöbbent, amikor megtudta, hogy tanára MI-t használ a jegyzetek elkészítéséhez, hogy hivatalos panaszt tett, és visszakérte a tandíját – számolt be róla a New York Times. …” - https://fortune.com/2025/05/15/chatgpt-openai-northeastern-college-student-tuition-fees-back-catching-professor (a linken tovább olvasható)

A tanárok aggódnak amiatt, hogy a diákok mesterséges intelligenciát használnak – de ők maguk imádják alkalmazni

“Az oktatók egyre gyakrabban használják a generatív mesterséges intelligenciát saját munkájuk során, miközben komoly etikai aggályokat fogalmaznak meg a diákok MI-használatával kapcsolatban. Ahogy a mesterséges intelligencia megjelenik az iskolákban, egyfajta paradoxon bontakozik ki. Sok pedagógus, attól tartva, hogy a diákok csalásra vagy könnyebb megoldásokra használják az MI-t, igyekszik korlátozni annak használatát a tanulók körében. Ugyanakkor a tanárok maguk is egyre többet alkalmazzák az MI-eszközöket, hogy időt spóroljanak a rutinfeladatokon, vagy akár olyan jelentős munkákat is kiszervezzenek, mint az esszék osztályozása vagy a lemaradó diákok korrepetálása. Ez a feszültség nehéz etikai kérdéseket vet fel. Például: igazságos-e MI-t használni a diákesszék értékelésére, ha közben megtiltjuk a diákoknak, hogy MI-t használjanak az esszéíráshoz? Az iskolavezetők ezekkel a dilemmákkal küzdenek, miközben folyamatosan érik őket a marketingüzenetek arról, hogy az MI hogyan „alakíthatja át”, „személyre szabhatja” és „felgyorsíthatja” a tanulást. „Az MI-t már most is a tanárok és a diákok többsége használja” – mondta Jennifer Carolan, volt történelemtanár, a Reach Capital kockázati tőkealap alapítója, amely MI-alapú tanulási eszközökbe fektet be. Ahogy azonban a technológia egyre inkább beépül az iskolák életébe, néhány pedagógus aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a technológiai cégek olyan MI-alkalmazásokba, például tutorbotokba fektetnek, amelyek megzavarják a tanítás és tanulás alapját jelentő emberi kapcsolatokat – ahelyett, hogy olyan eszközöket fejlesztenének, amelyek a bürokratikus terheket csökkentik, és így a felnőttek figyelmét visszairányítják a gyerekekre. “ — Csalás, vagy házi feladatban való segítség? … — https://www.nytimes.com/2025/04/14/us/schools-ai-teachers-writing.html#selection-729.0-775.27 (a linken tovább olvasható)

Tanulmányok, felmérések

Vajon mennyire támaszthatók alá konkrét statisztikákkal és tanulmányokkal a fent leírt dolgok? Eléggé!

“Egy nemrégiben készült felmérés szerint, amelyet a Digital Education Council – egy egyetemekből és iparági képviselőkből álló, az oktatási innovációra fókuszáló globális szövetség – készített, a diákok többsége (86%) használ mesterséges intelligenciát a tanulmányaiban. Ráadásul rendszeresen használják: 24% naponta, 54% naponta vagy hetente, és 54% legalább hetente használ MI-t. A Digital Education Council 2024-es Globális MI Diákfelmérésében 3 839 válasz érkezett alap-, mester- és doktori képzésben részt vevő hallgatóktól 16 országból. A diákok többféle tudományterületet képviseltek. A megkérdezett diákok átlagosan 2,1 MI-eszközt használnak a tanulmányaik során. A ChatGPT továbbra is a leggyakrabban használt eszköz (a válaszadók 66%-a említette), ezt követi a Grammarly és a Microsoft Copilot (mindkettőt 25% említette). A leggyakoribb felhasználási módok: Információkeresés (69%), Nyelvtani ellenőrzés (42%), Dokumentumok összefoglalása (33%), Dokumentum átfogalmazása (28%), Első vázlat készítése (24%)”

“A 2024-es MI-felmérésünkre alapozva 1 041 nappali tagozatos alapszakos hallgatót kérdeztünk meg a Savanta közreműködésével a generatív mesterséges intelligencia (GenAI) eszközök használatáról. 2025-ben azt tapasztaljuk, hogy az MI-használat a diákok körében az elmúlt évben ugrásszerűen megnőtt: szinte minden diák (92%) használ valamilyen formában MI-t, szemben a 2024-es 66%-kal, és a diákok 88%-a használta már a GenAI-t értékelésekhez, míg ez az arány 2024-ben még csak 53% volt. A GenAI fő felhasználási területei a fogalmak magyarázata, cikkek összefoglalása és kutatási ötletek javaslata, de jelentős számú diák – 18% – közvetlenül MI által generált szöveget is beillesztett a munkájába. Amikor megkérdezték, miért használják az MI-t, a diákok leggyakrabban azt válaszolták, hogy időt takarítanak meg vele, és javítja a munkájuk minőségét. A legfőbb visszatartó tényezők az MI használatával szemben az akadémiai csalás vádjának kockázata, illetve a hamis vagy elfogult eredményektől való félelem. A nők ezek miatt jobban aggódnak, mint a férfiak, és a férfiak általában lelkesebbek az MI iránt a felmérés során, akárcsak a tehetősebb diákok és a STEM (természettudományos, technológiai, mérnöki és matematikai) szakokon tanulók. Az általunk 2024-ben azonosított digitális szakadék úgy tűnik, tovább mélyült.” (A részletes kutatási eredményeket itt lehet elolvasni, igencsak tanulságos: https://www.hepi.ac.uk/wp-content/uploads/2025/02/HEPI-Policy-Note-61-1.pdf)

MI használat: csalás vagy segédlet?

Áldás vagy átok a generatív MI az oktatásban? A tényleges válaszokat majd hosszú évek távlatából fogjuk megkapni, de vitaindítónak pár szempotot felsorolok.

Nincs új a nap alatt?

Érdemes kitérni pár korábbi (oktatás)technikai újításra, amelyek a tanításra és tanulásra jelentős hatást gyakoroltak. Ha ezeket számba vesszük, azzal az MI lehetséges hatásait, illetve az aggodalmakat is árnyalhatjuk…

• Szarutábla és palatábla: az 1800-as évek vége felé az iskolákban az írás, olvasás és számolás tanulásának legfontosabb eszközei voltak, mielőtt még az olcsó papír és a füzet kiváltotta volna.

• Krétatábla: lehetővé tette, hogy a tanár egyszerűen szemléltessen, valamint az egész osztály számára könnyen be tudjon mutatni egy akár absztraktabb fogalmat, példákon keresztül.

• Rádió, TV: a rádió hőskorától kezdve már megjelentek az ismeretterjesztő műsorok. Sok távoli vidéken élő gyerek számára (Európában és az USA-ban egyaránt) ez volt a minőségi oktatáshoz való hozzáférés az egyik módja. Egyes járványok (pl. gyerekbénulás járvány) idején a rádió egyfajta távoktatási szerepet is ellátott, tehát nem a covid járvány alatt volt hibrid oktatás először.

• Számológépek: A számológép az első olyan technológia az oktatásban, aminek a megítélése vitatott. Az egyszerű aritmetikai számolási képességünket bizonyosan nem javítja, hogy a számológép bármikor bármilyen számítást el tud végezni helyettünk. Ez az első olyan technológia, ami az ember helyett “gondolkodott”. Ugyanakkor egyes vélemények szerint az így felszabaduló időben a számítást igénylő feladatoknál több idő van bonyolultabb kérdéseken gondolkodni…

• Személyi számítógépek és internet: az internet hatása sem egyértelműen pozitív. Az is tény, hogy manapság szinte mindenkinek pár kattintásnyi távolságra van az egész emberiség tudásanyaga. A különböző internetes források és szolgáltatások a plágiumot és a csalást (pl. fogalmazás írása egy témáról) jóval egyszerűbbé tették.

• Mobiltelefon: az interneten fellelhető tartalom még könnyebben hozzáférhető a mobil eszközeinken, valamint manapság számos oktatást és tanulást segítő app érhető el minden korosztálynak. Amennyiben nincs tiltva a mobiltelefon az osztályteremben, a csalást is könnyebbé teheti.

• Hibrid oktatás: ugyan nem teljesen új eszközöket kezdtek el használni a covid alatt távoktatásra (Zoom, Google Classroom, Teams, stb.), de ezek fejlődésén és elterjedésén nagyot lendített a járvány. Azon is, hogy a kevésbé “techguru” tanárok is egyre ügyesebben kezdték használni a modern oktatási eszközöket.

• (Generatív) MI: valójában az MI az elefánt a porcelánboltban. Jelentősen megkönnyíti az interneten fellelhető információk összegyűjtését, valamint a tanulásban (anyag elsajátításban) is tud segíteni. Mégis, a diákok nagyon sokat veszíthetnek, ha nem kellő körültekintéssel és fegyelemmel kezdik el ezeket használni, nincs az, aki elmagyarázza nekik ezek helyes felhasználását.

Mit nyerünk, és mi veszhet el az MI használata által?

Az egyik fő kérdés a fenti (oktatástechnológiai) újítások kapcsán, hogy a bevezetése összeségében pozitív vagy negatív hatással járt a diákok képességeire. Ezen kívül mennyiben segítették a tudás elterjedését olyan helyeken is, ahol a közoktatás nem olyan fejlett. A vitatottabb dolgok, pl. a számológép, az internet és az MI esetén sem fekete-fehér a kép, de ezeknél látszik, hogy bizonyos képességek “sérülhettek” az elterjedésükkel, pl.:

• Számológép esetén az aritmetikai képességek. Igaz, sokak szerint a számológép lehetővé tette, hogy bonyolultabb feladatot is meg tudjanak oldani adott idő alatt a diákok, felszabadítva őket az időigényes mechanikus számolásoktól

• Az interneten nagyon sok tanuláshoz használható tartalom is található, de ezek minősége és adott esetben kiegyensúlyozottsága nem egységes. Továbbá lehetővé tette azt is, hogy házidolgozatok esetén a diák jóval kisebb ráfordítással el tudjon készíteni egy fogalmazást, felhasználva (átmásolva) az internetes szövegeket.

• Mivel az a fajta mesterséges intelligencia, amiről a poszt szól, csak pár éve van jelen, így nehéz jóslatokat tenni a jövőre nézve. De már most is látszik, hogy kellő önfegyelem és belső motiváció hiányában nagyon könnyű csupán csalásra használni ezeket az eszközöket. Nem csak nagyon könnyűvé teszik szövegek megírását, hanem “elvehetik” a használójától a megértési folyamatok egy részét. Bloom taxonómiája leírja, milyen lépések kellenek, hogy egy diák elsajátítson egy tananyagot. Ha ezeket a lépéseket “kiszervezzük” az MI-nek, akkor a tanulási hatékonyság jelentősen romlani fog.

  

  Forrás

A puskázás és a csalás eddig is jelen volt az oktatásban, mindig voltak olyan diákok, akiknek nem volt kellő fegyelmük és motivációjuk arra, hogy “magukért” tanuljanak. A felnőtteknek is sokszor nehéz tudatosítani, hogy egy rövid távú “könnyítés” (csalás) milyen hosszabb távú következményekkel járhat, és itt nem csak morális dologról van szó. A fiatalabbaknál a fegyelem sokkal képlékenyebb, így ha túl hamar megismeri ezeket az “egyszerűsítő” megoldásokat, akkor később már nehéz lesz visszaterelni őket a helyes útra (tudniillik hogy a saját érdeke, ha nem “vágja le az utat”).

MI etika

Minden oktatási intézménynek megvannak a saját etikai irányelvei, ezeket legtöbbször írásban is rögzítik. A generatív MI eszközök, mint pl. a ChatGPT megjelenésével ezeket frissíteni szükséges. Részletesen ki kell fejteni, hogy az adott intézmény mit tekint elfogadható MI felhasználásnak, és mi az, amit kifejezetten tilt. Természetesen a szabályokat világosan kommunikálni kell a diákok számára is. Miután rögzítve vannak ezek az irányelvek, érdemes az oktatókat továbbra is ösztönözni, hogy próbáljanak ki saját ötleteket, és főleg rendszeresen osszák meg a tapasztalatokat az értekezleteken a kollégákkal.

A Corvinus egyetemen két érdekes kísérlet is zajlott a közelmúltban, meglehetősen vegyes eredménnyel:

• “Két szemeszteren keresztül az oktatók lehetővé tették a kurzusaikon (ahol gazdasági problémák megoldását tanítják matematikai modellekkel), hogy mind a gyakorlatokon, mind a vizsgákon használjanak a mesterséges intelligenciákat. Azt hitték, hogy így a hallgatók amellett, hogy megtanulják okosan használni a tanuláshoz az MI-t (ami később mellesleg a munkahelyükön is alapkövetelmény lesz), motiváltabbak lesznek és jobb eredményeket érnek majd el. A tapasztalatok ennek épp az ellenkezőjét mutatták egyelőre.”

• “Sajátos kísérletbe fogtak az operációkutatás tantárgy oktatói ebben a félévben a Budapesti Corvinus Egyetemen, ahol a hallgatók egyik fele használhat mesterséges intelligenciát (például ChatGPT-t) a számonkéréseken, míg a másik fele nem. … A tanulók igazságtalannak tartják a rendszert, a tárgy oktatói szerint viszont nagyon gondos szakmai egyeztetés előzte meg a kísérletet”

A témához kapcsolódik, hogy a Pedagógusok Szakszervezete januárban egy felhívást tett közzé, ami “felhívja a magyar kormány figyelmét a mesterséges intelligencia (MI) jelenlétére a hazai oktatásban, egyben nyomatékosan kéri, hogy foglalkozzon annak szabályozásával, várható hatásaival”. Ebben a dokumentumban érdekes felvetéseket tettek.

Elérhető MI alapú eszközök

Az alábbiakban felsorolás szintjén említenék néhány olyan generatív MI alapú szolgáltatást, amelyeket a tanárok és diákok is használhatnak egyaránt. Rendre mindnek létezik “pozitív” felhasználása, de olyan is, ami könnyebbé teszi a csalást. Szinte kivétel nélkül “értenek” magyarul. Egy részükről tervben van egy részletesebb, különálló poszt is. Az eszközök kombinálhatóak is egy konkrét téma feldolgozására. A következő felsorolásban a 1848-as forradalom és szabadságharcot használom példaként.

• Openai ChatGPT / Anthropic Claude / Google Gemini: ezek a “klasszikus” LLM-ek, azaz ún. nagy nyelvi modellek, sokak által már ismert változatai, amelyet böngészőből is elérhetünk. Általában különböző szövegek írását kérjük “tőlük”, illetve meglévő szövegek átdolgozását. Ezek az eszközök nem csak szövegeket, hanem akár képeket / dokumentumokat is fel tudnak használni bemenetként. Tanárok használhatják egyebek mellett óravázlatok készítésére, szövegek kivonatolására, teszt kérdések írására, bonyolult szövegek "lebutítására", stb. A diákok pedig bonyolult koncepciók megértésére, egyfajta személyes virtuális oktatóként alkalmazhatják.
  Fontos fogalom a generatív MI eszközök kapcsán a hallucináció: a működési elvükből fakadóan gyakran hajlamosak arra, hogy hamis információkat magabiztosan, hitelesként tálaljanak, ezért szükséges, hogy ellenőrizzük mindig a kapott szöveget, mielőtt pl. felhasználjuk az órai munkában.
  A 48-as szabadságharc téma kapcsán egy képzeletbeli interjút kértem tőle: Petőfi interjú.

• Google NotebookLM: ez az eszköz egy rejtett gyöngyszem, nagyon sokrétű felhasználása van, ráadásul ingyenes! Alapvetően egy olyan eszköz, amiben feltölthetünk hosszabb dokumentumokat (pl. PDF-eket), majd ezekből tudunk kivonatoltatni, kérdés-válasz dokumentumot vagy mindmap-et generáltatni, stb. Lehet “beszélgetni” a dokumentummal, azaz a tartalmával kapcsolatban kérdéseket feltenni. Az egyik igazlmas funkciója azonban a rádióadás (podcast) generáltatása a szöveg alapján. Azok a tanulók, akik hallás alapján tanulnak jobban, nagy hasznát vehetik. Itt is érdemes előzetesen ellenőrizni a generált hanganyagot, ugyanis esetenként tévedések (hallucinációk) lehetnek benne. A 48-as eseményekről szóló dokumentum alapján generáltattam vele az alábbit:

  A teljes NotebookLM füzet: Az 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc

  (Elérhető mobilalkalmazás formájában is, ha valakinek az jobban kézreáll.)

• Google AI Studio: a másik kevésbé ismert, de annál sokrétűbb és hasznos eszköz a Google LLM “próbálgató” weboldala, ahol ki lehet próbálni a legújabb Google nyelvi modelleket, de ennél sokkal több “kísérleti” funkciót tettek bele. Kapcsolódva a korábbi példákhoz, tudtam generáltatni egy célzott párbeszédet is a Petőfi interjúból, amit a ChatGPT-vel hoztam létre. Ez jobban “életre kelti” a párbeszédet, és lejátszható az osztályteremben. Megdöbbentő, mennyire élethű beszédhangot lehet generáltatni, akár magyar nyelven is.

• Suno / Udio: léteznek olyan generatív MI eszközök, amivel tetszőleges zenét lehet generáltani, dalszöveggel. Ezek szintén meglepően jól tudnak magyarul. Lehet egészen szabadjára engedni az MI-t, hogy mit generáljon, de konkrét dalszövegre és megadott stílusra is létre tud hozni zenét. Előzetesen a ChatGPT-vel irattam egy dalt, majd pedig Suno-val megzenésítettem: Március tavasza (a borítóképpel kissé mellélőtt). Hogy pedagógiailag hol van a helye a zenéknek, nem tudom pontosan, de pl. verstanuláshoz hasznos lehet.

• Sora / Midjourney: képeket is generálhatunk “kérésre”, pl. illusztrálni bizonyos témákat. Arra ne számítsunk, hogy teljesen korhű képeket kapunk minden esetben, ha csak nem írjunk nagyon részletesen le az elvárt eredményt. Olyat is tudnak, hogy meglévő személyekről becsatolunk képeket, pl. Petőfiről, és az alapján kérjük meg az MI-t, hogy alkosson új képet. Pl. itt egy létező Petőfi portré képet alakítottam át az interjús beszélgetéshez.

• ChatGPT mobilapp / Gemini mobilapp: a legtöbb eszköznek van mobil alkalmazása is, bizonyos funkciók ott használhatók a legjobban. Külön kiemelném a ChatGPT mobilappnak a “beszélgetős” funkcióját, amikor az MI-vel tudunk beszélgetni, szinte mintha egy hús-vér emberrel beszélgetnénk. (Ez a funkció elérhető a webes változatban is.) A funkció a nem fizetős fiókok esetében korlátozott (“butább” MI model van alatta, illetve napi limit is van), de kipróbálni jó móka, akár az osztályteremben is. A téma kapcsán Petőfivel beszélgettem élőszóban. A trükk csupán annyi - ahogy a felvétel elején is hallható - hogy minél részletesebben el kell mondani az MI-nek, hogy milyen módon és miről beszéljen. Egyelőre nem lehet egyszerűbben megadni a “motivációt”, de remélhetőleg idővel lehetséges lesz akár egy hosszabb szöveg alapján beszélgetni az MI-vel.

• magicschool.ai: egy külföldi oldal kifejezetten tanároknak, tele sok, tanárokat segítő, MI alapú modullal. Inkább csak ötlet merítés végett említem, ugyanis egyrészt csak angolul érhető el, másrészt az EU-ban hivatalosan nem használható GDRP okok miatt, amennyiben diákok személyes adatait is feltöltenénk.

• Vibe kódoló (programozó) eszközök: A nyelvi modellek nem csak emberi nyelveket ismernek, hanem különböző programozási nyelveket is. Leírhatjuk nekik, hogy milyen programot szeretnénk, és egészen komplex dolgokat képesek létrehozni. Az utóbbi időben terjedt el az ún. vibe code-ing, ami azt jelenti, hogy egy programot kérünk a nyelvi modelltől, és ennek teljes folyamatát, (a forráskód létrehozástól kezdve a futtatásig) egy MI eszköz végzi el. A létrehozott programban található hibákat / új funkciókat csak jelezni kell, és az MI model megcsinálja. Ha elfogadjuk, hogy ez egy működőképes megközelítés, akkor gyakorlatilag programozási tapasztalat nélkül tudunk új programokat létrehozni. Sok ilyen eszköz van. Próbaképpen a Claude-dal és az AI Studio-val generáltattam játékot, ezzel a kéréssel: “Készíts egy szöveges kalandjátékot a magyar 1848-as forradalom témájában. Ezt a szöveget vedd alapul: 1848-as_forradalom_es_az_aprilisi_torvenyek
  (kézzel átmásoltam erről az oldalról a szöveget a mondat végére).
  Ezek lettek az eredmények: Játék 1 és Játék 2 Az eredmény kissé “vegyes” (van pár tárgyi tévedés és néha kicsit fura a játékmenet), de alapvetően egy működő játékot kaptunk, minimális erőbefektetéssel. Ha van egy kis időnk, érdemes kipróbálni őket, és akár bizonyos témakörök elmélyítésére kitalálni játék ötleteket. Pár ilyen eszköz: AI Studio, Firebase Studio, Claude

• Plágium / MI generálás ellenőrzők: már korábban is léteztek plágium ellenőrző eszközök, pl. a Turnitin, de a nagy nyelvi modellek (LLM) megjelenésével ezek megbízhatósága jelentősen csökkent. Ezek az újfajta MI rendszerek már nem egy létező szöveget adnak vissza szórul-szóra, hanem legalább részben vagy egészében olyat, ami még nem létezett, kimondottan azon utasítások alapján, amit kérünk tőle. Így a hagyományos módon, tehát szövegrészek statisztikai elemzésével nem lehet már azt mondani egy LLM által írt szövegről, hogy nem a diák munkája. Ugyanígy az ún. MI detektor szolgáltatások sem működnek annyira megbízhatóan, állítsanak bármit is készítői. Nem csak az ún. szenzitivitása hagy némi kivánnivalót maga után, hanem a specificitása is (azaz a téves pozitív eredmények), ami szintén nem kívánatos. Bizonyos MI detektorok pl. a Bibliát vagy a Harry Pottert is MI generáltnak gondolják. Egyes tanárok és professzorok a megérzésükre hagyatkoznak, főleg, ha több évtizetes gyakorlatuk van már esszék javítása terén. Van pár gyanúra okot adó nyelvtani szerkezet: kettőspont a címben, nagyon hasonló hosszúságú bekezdések vagy felsorolás elemek, túl sok hosszú kötőjel a szövegben, bizonyos szavak (pl. angolul az essential, delve, supercharge, unleash, stb.) használata.
  A rövid lényeg: ne legyen hamis biztonságérzetünk abban, hogy mindig megbízhatóan detektálhatjuk az MI generált szöveget, ha egy diák olyat ad be.

Jó és rossz megoldások

Mivel napi szintű saját oktatási tapasztalatom nincs, ezért próbáltam véleményeket és ötleteket gyűjteni az internetről, leginkább az r/edtech és r/Teachers subredditeken található hozzászólások között. Szívesen venném a kommentekben olyan pedagógusok és tanárok beszámolóit, akik már próbálják az MI-t alkalmazni az óráikon. Mi volt az, ami jól működött, és mi az, ami nem.

Természetesen mindegyik esetén nagyon fontos az MI által javasolt válaszok ellenőrzése, megbízható források alapján, mert az MI-k még mindig sokszor hallucinálhatnak nem létező tényeket vagy forrásokat.

Mik azok a dolgok, amik valószínűleg kevésbé működnek:

• A ChatGPT kritika nélküli bemutatása: nem hiba, ha az órán megismertetjük az osztállyal a ChatGPT-t és hasonló eszközöket, még akkor is, ha ezzel esetleg tippeket adunk, hogyan lehet csalásra használni őket. Valóban sokkal “igazságosabb”, ha minden diák az osztályban megismeri a lehetőséget. Ugyanakkor világos szabályok ismertetése nélkül, kihagyva a veszélyek és buktatók említését, már kevésbé lesz pozitív hatása a diákokra.

• Otthoni beadandók erőltetése: a generatív MI eszközöknek, mint pl. a ChatGPT-nek köszönhetően nagyon egyszerű jó minőségű esszéket és fogalmazásokat generáltatni. Vannak olyan eszközök is, amelyek kicsit még át is fogalmazzák ezeket, így sokszor tényleg nem lehet megkülönböztetni az eredményt egy diák munkájától. A legtöbb ilyen MI magyarul is nagyon jól “beszél”. Emiatt az otthon megírandó beadandóknál fennál a veszély, hogy nem önállóan írja meg a diák. Korábban az internetről összeollózott szövegeket könnyebb volt ellenőrizni, az MI által generált szövegeket viszont jóval kevésbé. Egy tanár ismerősöm még annyival csavarja meg a dolgot, hogy ha erősen vélelmezhető, hogy MI-vel készült a munka, de a beadott anyag igényesen készült el, akkor nem ad rá jegyet, és lehetőséget ad a diáknak, hogy tanulja meg az anyagot, és szóban feleljen. Így ha már értékes anyagot “alkotott” az MI, akkor az nem veszik el.

• MI felhasználására “ötletelésre”: egyik téves elképzelés, hogy az MI-vel milyen jó dolog “együtt gondolkodni”. De valójában ez egy nagyon vékony mezsgye: fennáll a veszélye, hogy valójában csak egyedül az MI adja az ötleteket, és mi csak utasításokat adunk. Komoly önfegyelemre van szükség, hogy ezt elkerüljük, és megfelelő utasításokra (promptokra).

• Kritika nélküli válasz elfogadása: ne gondoljuk, hogy az MI eszközök tévedhetetlenek, és csak mert sok tekintetben szuperképességük a szövegírás, akkor biztos mindent jobban tudnak. Valójában a hallucináció (azaz a téves dolgok magabiztos és hihető leírása az MI által) egy nagyon gyakori dolog még manapság is. Mindig próbáljunk több forrásból is megbizonyosodni a válaszról és ne használjuk vakon Google keresés helyett az MI-t (ez szintén egy gyakori, ugyanakkor hibás felhasználás).

Mi az, ami hasznos felhasználása az MI-nek és működhet:

• MI az órára való felkészüléshez: ellenőrző teszt kérdések, sillabusz, óravázlat, értékelőtábla írása az MI segítségével. Más nyelven írott szakirodalom (nyers) fordítására, megértésére. Esetleg a diákok fogalmazásainak előzetes ellenőrzése (de ne váltsa ki a tényleges értékelést a tanár részéről!). Ezek olyan felhasználások, amik a tanárok terheit csökkenthetik, de könnyű “rákapni”, és a “kimenet” minőségét is csökkentheti.

• Bonyolultabb fogalmak és szövegek átíratása egy adott korosztály számára: ha van egy forrásunk, ami túl bonyolult nyelvezetet használ, vagy a korosztály számára kevésbé ismert fogalmakat tartalmaz, akkor megkértjük bármelyik MI-t (pl. a ChatGPT-t), hogy írja át egy adott korosztály (vagy iskolai szint) számára. Ugyanúgy megkérhetjük, hogy írja át rövidebbre.

• Szóbeli feleletek, írásbeli tesztek: mivel az otthoni beadandóknál nagyon nehéz ellenőrizni és bizonyítani, hogy valóban a diák írta vagy egy MI az adott szöveget, így felértékelődhet a szóbeli számonkérések jelentősége, illetve az akár az órán megírt dolgozatoké.

• “Önbevallás”: azok a tanárok, akik úgy gondolják, nincs értelme (vagy nincs lehetőség) a szellemet visszazárni a palackba, azt javasolják, hogy ha a diák mindenképpen MI által generált szövegrészt szeretne felhasználni, akkor erről egyértelműen nyilatkozzon a dolgozatban, és jelölje, mely részeket írta MI. Ez pl. az ELTE PPK MI irányelvei között is szerepel. Hogy ettől mennyivel lesz jobb az adott beadandó didaktikai szempontból, az persze jó kérdés.

• Valódi hivatkozások ellenőrzése: egy jó tipp volt az egyik hozzászólásban, hogy a jelenlegi MI rendszerek (ChatGPT, Claude) hajlamosak “kitalálni” nem létező hivatkozásokat, szakirodalmat, így a téves hivatkozások jelenléte a beadott munkában erősen utal arra, hogy az írás nem teljes mértékben a diák produktuma.

• Projektmunka: nem újkeletű javaslat, és a magyar oktatási rendszer egyik nagy hiányossága, de ha bevezetjük a projektmunkát és csapatmunkát, akkor azzal valamennyire ellensúlyozzuk, hogy az MI a diákok helyett gondolkodjon, és hogy a diákok az egyszerű utat válasszák. Persze itt is a “jelenléti” projektmunka lenne a legideálisabb.

• Haladás a korral: bizonyos tantárgyak esetén, mint pl. a szakmai angol, egyes tanárok attól tarthatnak, hogy a gyerekek a “fejükre nőnek”, azaz jobban ismerik a szakszavakat, mint a tanár. Ebben is segítheti az MI, hogy aktualizálják a tudásukat.

Egyébként pedig azt is el lehet fogadni, hogy nem mindenki “menthető”, azaz ha valakinek (diáknak) az a célja, hogy akármilyen eszközzel, de átbukdácsoljon a tanéven, akkor nem mindig lehet őket “helyes útra” terelni.

A következő angol nyelvű leírások további tippeket (és promptokat, azaz felhasználható utasítás sablonokat) adnak, mire lehet használni a nagy nyelvi modelleket mint pl. a ChatGPT:

• https://www….io/blog/how-to-use-chatgpt-100-chatgpt-examples-in-schools

• https://www.aiforeducation.io/prompt-library

• https://www.aiforeducation.io/prompt-library-for-students

Az oktatásban az egyik nehézség, hogy az egyes módszerek hatékonyságát és a diákok képességeire való hatását nagyon nehéz mérni. Egyrészt nem könnyű megtalálni a megfelelő objektív mérőszámot, másrészt az esetleges mérés hosszú időt ölelhet fel (több év távlatban lehet csak pontosabb következtetéseket levonni). A probléma, hogy ennyi idő elteltével a technológia is sokat változik, közben az új fejlesztéseket is érdemes beépíteni, ami nehézzé teszi az összehasonlítást.

Néhány ehhez kapcsolódó idézet a teljesség igénye nélkül (gépi fordítással készültek) a netes hozzászólásokból:

"Szívesebben hagynám, hogy időt szánjanak a gondolkodásra és egy kreatív esszé megalkotására. De úgy tűnik, képtelenek abbahagyni a csalást – még az olyan vitakérdéseknél is, ahol csak egy mondatos véleményt kell írni (gyakorlatilag nincs rossz válasz, csak a kitöltés számít). Ezért fontolgatom, hogy áttérek a szóbeli értékelésre."

"Volt egy matektanárunk, aki az alapján osztályozott, hogy milyen kérdéseket tettél fel, mert azok mutatták a megértésed szintjét. Úgy tűnik, évekkel megelőzte a korát abban, hogy nem bízott a házi feladatban."

"A diákok ugyanúgy reagálnak az ösztönzőkre, mint a felnőttek. Ha az egyetlen ösztönző a jó jegy, és az MI meg tudja csinálni helyetted a feladatot, akkor ezt a harcot el fogod veszíteni. Több olyan ösztönzőt kell teremteni, ami nem csak a jegyről szól."

"Tegnap azt mondta egy diák, hogy egy bekezdés túl hosszú neki, és összefoglalást kér az MI-től. Lehet ez még rosszabb, ha a legtöbb diák majdnem az összes írásbeli feladatát MI-vel csinálja? Szerencsére ez a hetedik és egyben utolsó évem az oktatásban. Az olvasás, a kritikus gondolkodás és az írás mind eltűnik. Teljesen reménytelennek érzem a jövőt."

"Látom, ahogy a diákok butulnak. Minden alkalommal, amikor az MI összefoglalójára hivatkoznak, vagy azt mondják, hogy 'az MI többet tud, mint az emberek', vagy megkérdezik, miért nem használhatják az MI-t 'ötletelésre' (NEM AZ MI ÖTLETEIT AKAROM OLVASNI, HANEM AZ ÖVÉKÉT!!!), egy kicsit mindig elveszítem a hitemet."

"Először érzelmileg torzítottuk a 2005-2015-ös generációt azzal, hogy már kiskoruktól eszközöket adtunk a kezükbe. Most az értelmi képességeiket rontjuk el azzal, hogy hagyjuk, hogy ezek az eszközök gondolkodjanak helyettük. Hiú ábránd, hogy a szülők (és a kormányok, szabályozók, sőt a tech cégek is) rájönnek, hogy védelmet kellene biztosítani a gyerekeinknek, és elkezdenék hatékonyan szabályozni az MI és a közösségi média használatát a gyerekeknél. Erre semmi esély. Ez a mi generációnk dohányipara. Csak annál sokkal rosszabb. A dohány 40 év múlva rákot okoz. A techológia ma töri zúzza le az agyad."

"Az MI nem ugyanaz, mint egy szövegszerkesztő. Egy szövegszerkesztő (akár egy régi írógép, akár egy Microsoft Word az MI előtt) nem írta meg helyetted az esszét. De ha most lehetőséget adsz rá, a legtöbb diák a könnyebb utat választja. Beszélhetsz velük róla, hogy ez csalás, akkor is a könnyebb utat választják. Régen esszé iratást csak a gazdag gyerekek tudtak megfizetni. Most már a 'normális' gyerekek is megcsináltathatják az MI-vel."

"Felnőttként, főleg tanárként, remélem, hogy olyan szintre fejlesztettük a kritikus gondolkodásunkat, hogy ha MI-t használunk (és én sok okból próbálom kerülni), akkor csak a felesleges munkát szervezzük ki, és kritikusan tudjuk vizsgálni az eredményt. A diákok – főleg a fiatalabbak, de igazából a középiskolások is – még nem fejlesztették ki ezeket a készségeket és agyi területeket, így amikor MI-t használnak, a gondolkodást szervezik ki."

Egy pozitív esettanulmány

Egy kedves tanár ismerősőm, Horváth Balázs, aki a Pogány Frigyes Technikumban tanít, osztotta meg az alábbiakat. Ezekből a példákból is látszik, hogy sokszor csak elhatározás kell, és persze pár jó ötlet, hogy megismertessük a diákokat a különböző technológiákkal, és ő maguk is kedvet kapjanak ezekhez!

Az iskolában a börzék idejére készítünk bemutatható és terjeszthető termékeket az iskola népszerűsítére. Ezeket a helyszínen is játszhatják, illetve otthon letölthetik. A makett szakkör idején foglalkozunk ezekkel is, amennyiben jelenléthez kötött egy bemutató a mérföldkövekről a vezetőség számára. Az utóbbi időben - két hete - sikerült a ChatGPT 4o-s modelljével megtaníttatni a 3D Rad Angelscript nyelven írt referenciáit, melynek segítségével űrhajós játékokat készítettünk, amelyben az égitestekre is leszállhatunk. Bemutató videók: Sablon alap, Üldözés, Az ellenség mozgásának tanulmányozása

A játékok azért jelentősek, mert nem fizikai erők befolyásolják a modellek mozgását, hanem csak geometrikai transzformációk. A ChatGPT 4o-s modelljével a további retró-grafikás party-játékokat készítettük a Three.js alapokon: Videó 1, Videó 2 Ezekben a zene is MI-generált.
Naprendszer tanulmány: https://meltingpot.hu/solarsystem/index.html
Space Invaders tanulmány: https://meltingpot.hu/invaders/

A 3D RAD-os projektek megalkotásához öt nap kellett, a Three.js projektejre egy éjszaka. Az autós játék megalkotása volt a legnehezebb, mert sok idő azzal ment el, hogy képtelen volt az MI egy téglatestnél bonyolultabb autóformát készíteni. Négy tanulóval programozunk - mivel két hete kezdtük a ChatGPT instruálását, ezek még nem MI-s projektek:
Vajk Ádám saját projektje PyGame-ben: Videó
Garam Sebestyén Videó 1, Videó 2, Játék 1, Játék 2
Nagy Richárd: Videó

A Pogány Frigyes Technikumban teszteljük a Duenna MI alapú nyelvtanulást segítő app-ot is.

Mi várhat ránk a (közel)jövőben?

Jósgömböm nincs, de már vannak olyan kezdeményezések és fejlesztések, amelyek rámutatnak, merre haladhat tovább az MI és az oktatás. Az egyik lehetséges irány egy személyes “tutor”, azaz házi tanító. Egy ilyen prototípust mutatott be nemrég a Google ebben a videóban:

Idővel valószínűleg telefonra sem lesz már szükségünk, mert pl. egy szemüvegbe épített MI eszköz (ami a lencsére vetít plusz információkat) is segíthet nekünk a tanulásban.

Egy másik lehetséges MI támogatott eszköz lesz az MI által generált videó tartalom. A Google nemrég bemutatott Veo 3 videó generáló MI modelje által létrehozott videó már tényleg nagyon élethű. Hamarosan minden tanárnak és diáknak lehetősége lesz egy általa megjelölt témában egy ismeretterjesztő vagy szemléltető videót generálni. Az alábbi videóban is a Veo 3 MI által létrehozott videóklipek vannak, és a hangot is ez az MI model generálta:

Végszó

A generatív mesterséges intelligencia egyszerre jelent forradalmi lehetőséget és komoly kihívást az oktatás számára. Miközben a diákok személyes tanárként, a pedagógusok pedig segédként alkalmazhatják, használata komoly etikai kérdéseket vet fel, és veszélyezteti az olyan alapvető készségek elsajátítását, mint a kritikus gondolkodás és az önálló, kreatív írás. A technológia elterjedése elkerülhetetlen, ezért az oktatási intézményeknek és a pedagógusoknak tudatosan kell alkalmazkodniuk: új szabályok megalkotásával és a számonkérési módszerek átalakításával kell kiaknázniuk az MI-ben rejlő lehetőségeket, miközben minimalizálják veszélyeit.

Nyakunkon a nyári szünet, ez remek lehetőség végig gondolni, hogy a következő tanévben milyen módon vigyük be az MI-t a tanterembe. Milyen szabályokat hozunk, akár a diákokkal közösen kialakítva. Ha a felsorolt eszközök közül nem ismerjük mindet, érdemes kipróbálni őket. Tervezek az egyes eszközökről különálló posztokat írni, ahol részletesebben be lesznek mutatva.

Végezetül pedig szívesen vennék hozzászólásokat (itt a komment szekcióban) tanároktól vagy szülőktől, kinek mi a véleménye a témáról, kinek mi vált be, mi nem vált be, ki miről olvasna részletesebben!